Bővebb leírás
„Tudtam, talán már a második osztálytól, hogy a kereket tartják az emberiség egyik legnagyobb forradalmi találmányának. Körülbelül 3500 éve fedezték fel, és megváltoztatta a történelem menetét. Ez volt az egyik abból az ismerethalmazból, amit az iskolában el kellett sajátítanom, arra az esetre, ha netalántán felnőttkorban valaki egy előkelő társaságban a vacsoraasztalnál hozzám fordulna, és a szemembe nézve megkérdezné: „Szóval, mit tud a kerékről?” Dénes Magda
1939-ben, egy hónappal az ötödik születésnapom után, édesapám elhagyta Magyarországot és ezzel együtt engem is. Anya azt mondta, apucinak mennie kellett. Halálos veszélyben volt, mint tulajdonosa és kiadója egy, a nácik által akkoriban elkobzott újságnak, ezen kívül zsidó, aki náciellenes cikkeket publikált. Viszont anya semmit nem szólt arról a veszélyről, amely a kislányok, bátyák, az anyukák életét fenyegette emiatt.
Dénes Magda (1934 – 1996)
Az önéletrajzi írás Dénes Magda II. világháború alatt Budapesten megélt gyermekkorát, majd azt követően nyugat-európai menekültéveit örökíti meg. Az égő kastély metafora és szimbólum egyszerre. A kastély (a mesebeli) az elbeszélő kislányban – az őt és családját ért megpróbáltatások miatt – a kötet végére az elveszett illúziók, a megsemmisült gyermekkor, a felejthetetlen szenvedések, az örök gyász égő jelképévé válik. Az égő kastély tulajdonképpen Magda saját lelke is, mivel az események egy okos kislány számára – aki még ártatlanul hisz egy érthető világban – feldolgozhatatlanok.
A szerző felnőtt korában sem tudta magát túltenni a történéseken. Ám egész életét végigkísérte a könyvbeli kislány (vagyis régi önmaga) fegyelme és iparkodása, hogy józan ítélőképessége minden helyzetben megmaradjon.
Szerzői Könyvek
Kiválasztaná a következő olvasmányát?
Tekintse át
Írjon véleményt